Mától
őszi szünet. Ezt az estét Originals részek nézésével töltöm és van egy gyanúm, hogy a szünet további részében is ezt fogom csinálni. A mai nap nehezen indult. Nem akartam suliba menni, felkelni, így anyát győzködtem, hogy ne kelljen. Nem sikerült. El kellett mennem a suliba, az eső szó szerint szakadt, de anya szerencsére elvitt. Egész tűrhető volt az egész. Hazaérve rengeteget ettem.
Pénteken lesz Zoli szülinapi bulija, de arra se mehetek, mert anyám a múltkori berúgásom miatt nem enged.
Amikor már a lelki állapotom kezdett normálissá válni, megláttam, hogy az egyik drága osztálytársam ma egy éve jár a pasijával... Ez olyan aranyos. Ilyenkor hirtelen dühkitörésem lesz. Miért jön neki össze, ha nekem nem? Miért lehet ő szép, csinos, boldog, ha én nem? Miért van az, hogy ami egyeseknek könnyen jön, másoknak nagyon nehezen?
Nekem miért csak ilyen "egy havi" kapcsolataim vannak? Én alacsonyabb rendű lennék, mint más? Sose értettem, hogy ez hogy működik. Remélem egyszer eljön az én időm is a boldogságra.
Jelenlegi céljaim:
× fogyni 10 kg-ot
× kipihenni magamat
× megnézni az Originals első két évadát
× megnézni az Amerikai Horror Sztori 4. évadának eddig kiadott részeit.
|És már csak azt remélem, hogy ez a szünet jó lesz. Megbeszéltem unokatesómmal, hogy jövő hónapban veszünk kondi bérletet, és megyünk rendszeresen. Jelenleg nem vágyok másra, mint egy ölelésre valakitől, aki szeret, egy csókra valakitől, akit szeretek, egy nutellás palacsintára és egy nagy alvásra. Ez lenne számomra a boldogság. De sajnos szerelem nincs, ölelést nem kapok, mert tök egyedül vagyok a házban (anya meg már alszik). nutellás palacsinta az még van, de ma már ettem kettőt, szóval nem kéne, aludni meg még nem akarok... Szóval egyértelmű, hogy nem vagyok boldog. Lehet nem kéne feltételekhez kötnöm a boldogságomat, de hitegethetném magamat, hogy majd jön magától, de ezek nélkül nem lennék akkor se az. :/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése