2015. január 17., szombat

Minden okom megvan a boldogságra! :)

A nappal egyre hosszabb, a nap többet süt, már nem fagy le a lábam leggingsben. Eljött az idő, hogy a közérzet is jobb. Januárban... A tavasz kicsit korán jön, de én úgy érzem, hogy nem hiába. Végre nem 5 perces káromkodással indulok útnak reggelente a kattogó biciklimmel az utolsó percekben.

A napjaim ugyanúgy kezdődnek, suliba menet füles be. A cél túlélni a napot, hogy este legyen. No de miért olyan fontos is nekem az este? Miatta. Ez az alkalom, hogy beszélgessünk egyáltalán facebookon és skypeon Mátéval és még néha a konditeremben is. 
Tévedtem. Nagyon nagyot, amikor azt hittem, el fognak múlni az érzéseim iránta. Ez nem csak egy szimpla fellángolás, Imádom. Nincs mit hozzáfűzni. Nem tudnék nélküle élni. Ő az, aki miatt várom a hétvégéket és nem csak egy újabb kihívásnak tartsam, amikorra szervezni kéne egy programot, nem mintha az nehéz lenne. Tegnap voltunk egy hetesek, és nekem mindent jelent ez a srác. Tegnap átszökött a női részlegre a konditeremben, mert látni akart. Mintha büszke is lenne arra, hogy a barátnője vagyok. Megölel, megcsókol, érzem, hogy szeret. És én is őt. Vele gyorsan telik az idő és nem akarok megállni.
A jó hír az, hogy valószínűleg kivételesen nem egyedül fogom ünnepelni a Valentin napot, bár mivel fiúból van, van esély arra, hogy elfelejti, akkor viszont nagyon kikap :D


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése